Bevásárlólista Kedvenc receptek Kedvenc receptek

Kis sajtlexikon

02-06-2017

https://www.lidlkonyha.hu/Magazin/Kis-sajtlexikon

« Vissza
Social Share logo

Kis sajtlexikon

APPENZELLER

Az Appenzeller svájci eredetű, félkemény sajt. Eredetileg az északkeleti Appenzell régióból származik, ahol már több, mint 700 éve készítik. Természetes tehéntejből készül, legalább 3 hónapig, de akár 6 hónapnál is tovább érlelik. Színe szalmasárga, íze gyümölcsös és fűszeres, mely az érlelési időtől függően pikánssá válhat.

CARRÉ DE L’EST

A Carré de l’Est francia eredetű sajt, Lotaringia régióból ered. A neve szó szerint az jelenti: „a keleti négyszög”, ezzel utalva jellegzetes négyzet alakjára. A sajt kérge fehér, belseje halványsárga, állaga lágy. Tehéntejből készül, jellemzően 5 héten keresztül érlelik, ezután nyeri el jellegzetes füstös, szalonnás ízét.

CHEDDAR

A cheddar eredetileg Angliából származik, mára azonban már világszerte számos országban készítik. Az egyik legelterjedtebb sajtféle a világon, mindig tehéntejből készül. Kemény, természetes sajt, kissé morzsás állagú. Aromás, dióra vagy mogyoróra emlékeztető ízét 9-től 24 hónapon át tartó érlelés során éri el. Többféle színváltozata létezik: fehér, halvány sárga, vagy akár élénk narancssárga is lehet.

DANABLU

A Danablu Dánia népszerű kéksajtja, a 20. század elején készítették először, kifejezetten azzal a céllal, hogy a Roquefort-ra hasonlító márványsajtot alkossanak. Francia rokonánál enyhébb ízű, sós sajt, melyet Dániában hagyományosan sós keksszel fogyasztanak. Napjainkra ez a sajt is eredetvédelmet élvez: csak a Dániában, dán tejből, meghatározott folyamat szerint készült kéksajtot nevezhetik így.

DOUBLE GLOUCESTER

Hagyományos, angol félkemény sajt, amit a 15. század óta készítenek. Single és Double fajtái léteznek, előbbi fölözött tejből készül morzsálódóbb, könnyedebb ízű, a Double Gloucester viszont teljes tejből készül, hosszabb érleléssel, emiatt íze gazdagabb, valamint állaga is keményebb. Lágy, vajas ízű sajt, ami az érlelés során komplex, diós ízekkel gazdagodik.

FETA

A feta a legnépszerűbb görög sajtféle, hagyományosan pasztőrözetlen juhtejből, vagy juh- és kecsketej keverékéből készül. Íze és állaga függ attól, hogy Görögország melyik vidékéről származik: a makedón eredetűek lágyabbak krémesebbek, kevésbé sósak, a középső területeken készülő verziók pedig sósabbak és robusztusabbak. 2 hónapos érlelés után tömbökre vágva, sós oldatban tárolják és értékesítik, ami felerősíti eleve sós ízét. A görög konyha sokféleképpen hasznosítja, önmagában is fogyasztják, de saláták, pizzák és egyéb ételek hozzávalójaként is.

GOUDA

Holland eredetű sajt, mely hagyományosan pasztőrözetlen tehéntejből készül, már 1184-ben említést tesznek róla, így mára az egyik legrégebbi sajt, amit mg mindig készítenek. Nevét Gouda városáról kapta, mivel az itt található sajtpiacon kereskedtek vele. Ma már többféle fajtáját is így néven hívják, ami hagyományos holland módszerrel készül, aminek köszönhetően lágyabb, édesebb sajtot kapnak. A sajtot az elkészítés után pár napig szárítják, majd jellegzetes, sárga viaszréteggel borítják, és így érlelik legalább 4 hónapon keresztül, de akár több mint egy éven át.

GRANA PADANO

Olaszországból származó, félzsíros keménysajt, mely a parmezánhoz hasonló, talán az egyetlen sajt, ami felveheti vele a versenyt. Pasztőrözetlen tejből készül, akár 2 éven keresztül is érlelik, melynek végére kemény, sötét külső réteget kap, ami megóvja a belső, morzsálódó, illatos rétegeket. Íze intenzív és édeskés – a sajt az érlelési időtől függően válik egyre karakteresebbé és morzsásabb állagúvá. A Parmiggiano Reggianóhoz képest kiterjedtebb területen készítik, annál kevésbé intenzív és komplex ízvilágú sajt.

JARLSBERG

Norvégiából származó, félkemény, nagylyukú sajt, mely tehéntejből készül. Sárga viaszréteg borítja, belseje félpuha, vajasan krémes, enyhe ízű, enyhén diós aromával. Széleskörűen felhasználható, önmagában fogyasztva is nagyon finom, de nagyon jól olvad, és sokféle ételben jól érvényesül.

LE ROUSSOT

A Roussot nevét a vöröses színéről kapta, melyet teljesen érett állapotában ér el (legalább 14 napos érlelés után), ilyenkor jellegzetes rezes aranyszínben pompázik a kérge. A Vogézekből származó, pasztőrözött tehéntejből készülő sajtféle a Carré de l’Est-hez hasonlóan négyzet alakú sajt, állaga lágy, íze telt, nem tolakodó.

MAASDAM

A Maasdam svájci típusú sajt, Hollandiából származik, a népszerű ementális sajt vetélytársának szánták. Tehéntejből készítik, jellegzetes, nagyméretű lyukait, amik a sajt térfogatának nagyját kitöltik, a legalább 4, legfeljebb 12 hétig tartó érlelési folyamat során nyeri el. Magasabb nedvességtartalma miatt az ementálinál lágyabb, félkemény sajt, a kérgét általában sárga viaszréteggel vonják be. Az íze lágy, édeskés, diós, kis gyümölcsös aromával.

MORBIER

A Morbier sajt Franciaország Comté régiójából származik, nevét Morbier városáról kapta. Félkemény, tehéntejből készült sajt, melynek közepén hagyományosan hamucsík húzódik végig, a félkész sajtot a készítők éjjelre hamuréteggel fedték be, hogy megóvják, majd reggel borították be friss tejjel, így befejezve azt. Erős aromájú sajt, telt és krémes ízzel, enyhén kesernyés utóízzel.el.

MUNSTER

A Munster, vagy Munster-géromé erőteljes ízű, krémesen lágy francia sajtféle. A Vogézek területéről származó pasztőrözetlen tehéntejből készítik, nevét az elzászi Munster városáról kapta, az itteni szerzetesek készítették először már a Középkorban. Eredetvédett sajtféle, csak azokat a sajtokat nevezhetik Munsternek, amiket a Vogézekből vagy a meghatározott közeli területekről származó tejből készítettek, és a szigorú készítési előírásoknak megfelelnek. Egyesek szerint a legfinomabb a nyáron és ősszel készült Munster sajt, amikor a tehenek friss szénát legelnek.

PARMIGIANO-REGGIANO

A parmezán az egyik legismertebb és legelismertebb sajt az egész világon, amit sokan a sajtok királyának tartanak. Ahhoz, hogy Parmiggiano Reggiano-nak nevezhessenek egy sajtot, csak Olaszország meghatározott régióiból származhat, és hagyományosan olyan pasztőrözetlen teljes tejből kell készülnie, melyet csak friss füvet vagy szalmát legelő tehenek adnak. Íze erős, gazdag, diós. A szakácsok közkedvelt sajtja, önmagában ritkán fogyasztják, inkább ételek kiegészítőjeként, tésztákra, rizottóra reszelve használják fel.

PETIT CHEVRE DOUX

A chèvre a légy kecskesajtok gyűjtőneve, franciául a szó kecskét jelent. A franciák nagyon sok kecskesajtot fogyasztanak, kedvelik jellegzetes, savanykás, kesernyés ízét. Diétákba jól illeszthető sajtféle, a tehéntejre allergiások is fogyaszthatják. Ezzel a lágy kecskesajttal azok is nyugodtan próbát tehetnek, akik a kecskesajtoktól óvakodnak, kifejezetten erős íze ugyanis jellemzően a hosszabban érlelt kecskesajtoknak van. Érdemes kipróbálni önmagában gyümölcsökkel fogyasztva, de többféle ételben, akár krémlevesekbe keverve.

RED LEICESTER

A cheddarhoz hasonló módon, pasztőrözetlen tehéntejből készülő angol sajt, melyet néha Leicester néven is forgalmaznak. A cheddarnál enyhébb ízű, morzsásabb állagú, vöröses kérgű és színű sajt, élénk színét az annattónak, egy természetes, növényi ételszínezéknek köszönheti. 4-12 hónapig érlelik. Íze édeskésen lágy, azonban az érlelési idővel karakteresebbé válik. Testes vörösborok illenek hozzá.

ROQUEFORT

A legismertebb francia kékpenészes sajt (más néven márványsajt), mely nyers juhtejből készül. Hagyományosan a dél-franciaországi Roquefort-sur-Soulzon mészkő barlangjaiban érlelik. Ezekben a barlangokban alakultak ki számára a tökéletes körülmények: a természetes barlangjáratokban megfelelő a szellőzés, a hőfok és a páratartalom is, ami kedvezett a Penicillium roqueforti baktériumok megtelepedésének, így amikor a környékbeli juhpásztorok itt tárolták sajtjaikat meglepve vették észre, hogy átszőtte azokat a jellegzetes kék gombafonal. Mikor óvakodva megkóstolták, be kellett látniuk, hogy a sajt ennek a szerencsés véletlennek köszönhetően csak még jobb lett! Híre gyorsan elterjedt, egyes források szerint már idősebb Plinius is elismerően nyilatkozott róla i.sz. 79-ben. Jellegzetes krémességét és ízét a sajt 5 hónapos érlelés után éri el.

TOMME DE SAVOIE

A tomme egy francia sajtfajta neve, melynek különböző fajtáit általában a származási városukról nevezték el. Így kapta a nevét a Tomme de Savoie is, az északkelet-franciaországi Savoie régióról. Enyhe, félkemény sajt, mely fölözött tejből készül, így zsírtartalma viszonylag alacsony (20-40% közötti). A sajt kérge a 2-4 hónapon át tartó érleléstől vastag, barnásszürke lesz, belseje halványsárga. Íze rusztikus, diós, enyhén citrusos. Remekül illik közepesen testes vörösborokhoz.