Bevásárlólista Kedvenc receptek Kedvenc receptek

Húsvéti ételhagyományok

04-04-2017

https://www.lidlkonyha.hu/Magazin/Husveti-etelhagyomanyok

Húsvéti ételhagyományok - A tojástól a bárányig
« Vissza
Social Share logo

Húsvéti ételhagyományok

A húsvéti ünnepkör hosszú időszakot ölel át, hiszen a Hamvazószerdától kezdődő 40 napos nagyböjt előzi meg a nagyhét ünnepnapjait, és az ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéthoz számos étellel kapcsolatos szokás, hagyomány kapcsolódik, már az ünnep neve is magában hordozza az étkezést: az önmegtartóztatás, böjt után húst veszünk magunkhoz. A húsvéthoz kapcsolódó szokások az ünnep különböző jellegzetességeit hangsúlyozzák: a bűnbocsánat, megváltás mellett a feltámadás és a tavaszi megújulás is megjelenik bennük.

A húsvét egyik legelterjedtebb szokása a tojásfestés. A tojás a termékenységet és az újjászületést szimbolizálja, a húsvéti ünnepkörben világszerte számos országban az ünnepi étkezés része. A díszített, festett tojásokat (vagy tojás alakú édességeket) ajándékba adják az emberek egymásnak. A tojásfestés praktikus okokból alakult ki: a böjt alatt nem fogyaszthattak tojást, így az ünnepre készülve a nők megfestették, feldíszítették azokat, így tették el. Magyarországon a húsvéthétfőhöz kötődik legjobban, amikor a fiúk hajnaltól kezdve körbejárnak, és az ismerős lányokat-asszonyokat vízzel vagy kölnivel locsolják meg, hogy el ne hervadjanak – a szokás a vízzel locsolás megtisztító és a termékenységnövelő erejéből ered.

A húsvéthoz a tyúkon kívül (ami a tojást adja) még két állat kapcsolódik szorosan: a nyúl és a bárány. A szapora nyúl a termékenységet jelképezi, hagyományaink szerint ő hozza a húsvéti tojást és az ajándékokat. A bárány fogyasztása keresztény eredetű, a bárány (és a bárányáldozat) a tisztaságot, ártatlanságot, valamint Krisztus áldozatát jelképezi. Napjainkban Magyarországon a bárány helyét átvette az ünnepi asztalon a paraszti hagyományokból átvett húsvéti sonka, amit a böjt lezárásával, már szombat este megkóstolnak, és a vasárnapi ünnepi étezéseken fogyasztják, jellemzően tormával. A mediterrán országokban, illetve Német- és Franciaországban azonban még mindig a sült bárány a húsvéti főfogás, a németek hagyományos húsvéti süteménye, az Osterlamm pedig hagyományosan bárány alakú.

Az ünnepek alatt a tojás és a sonka mellé kalácsot fogyasztunk. A sós sonka mellé az édes kalács remekül illik, de ilyenkor sós kalácsot is szokás enni az ételek mellé.

Az ételek fontos szerephez jutnak Húsvétvasárnap, ugyanis ezen a napon a hívek a templomban egy szertartás keretein belül megszenteltetik az ételeket: a sonkát, kalácsot, tojást, bárányt és az ünnepi bort. Az ételszentelés szokása a 10. századig nyúlik vissza, a megszentelt ételeknek hagyományosan mágikus erőt tulajdonítottak, így a morzsákat az állatoknak, például a tyúkoknak adták, hogy több tojást tojjanak.

Ha tetszett a cikkünk, olvassa el lexikonunk többi bejegyzését, illetve további receptajánlóinkat és magazintartalmainkat is!